Mióta elkezdtem írni a blogot, úgy tűnik, hogy ha az ember lányával történik valami, arról mindig eszébe jut róla valami korábbi esemény is, vagy akér több is.

Ma ugye, szavaztunk. Mármint az emberek azon alig egyharmada, aki elment. Tétje, legalábbis nálunk, nem nagyon van annak, hogy ki megy el, és ki nem: a befutóra biztosnak látszik. Én viszont lelkiismereti dolognak tartom, hogy elmegyek szavazni. Az a véleményem, hogy aki nem megy el szavazni, az hagyja, hogy mások döntsenek az életéről. Nem számít, hogy egyetlen szavazat cseppnek tűnik a tengerben.

Abban az évben, amikor először választhattam, nagy elégedetlenség volt, majdnem akkora mint idén. Sok kérdésben magam is érintettnek éreztem magam, pedig még a választáskor sem töltöttem be a 19-et. Volt egy tanárunk az egyetemen, aki valamiféle politikai gondolkodásmódba próbált bennünket bevezetni - nem teljesen pártatlanul, hisz néhány évvel korábban a rendszerváltás idején ő is részese volt a politikának -, de a nézőpontja nagyban megfelelt a családomból által vallott világnézetnek, így engem nem zavart. De ő ébresztett rá minket, hogy a sok ember nem a szimpátiája vagy politikai álláspontja, hanem pillanatnyi érdeke alapján húzza be az X-et.

Ami azonban még nagyobb hatással volt rám, azt még korábban hallottam, annak az évnek a januárjában a szószékről. Az ige mondanivalójának lényegét egyik párt sem kifogásolhatja. Sajnos nem tudom szó szerint idézni, de valahol a Királyok vagy Krónikák egyik könyvében szerepel, és a következőt tanította: válaszd lelkiismereted szerint azt, akit akarsz, de ne tagadd meg később, akit választottál. Ha megtalálom a pontos idézetet, javítom.

Visszatérvén arra, hogy eddig minden választáson és szavazáson részt vettem, amin részt vehettem, ez a mai naptól kezdve csak a véletlennek köszönhető. Valahogy most alacsonyabb volt a minket érő, szavazásra buzdító ingerek szintje. Még az irodában és ebédnél sem volt téma, mint néhány hónappal ezelőtt. Csütörtökön még eszembe jutott, hogy vasárnap már szavazunk, de a rákövetkező két nap másfelé terelte a figyelmemet, a Budapesten nagy számban és méretben előforduló plakátok ellenére. Talán mert ott kívülálló voltam.

Így aztán vasárnap felébredve (legszebb álmomból, telefoncsörgésre), nem az volt az első gondolatom, hogy indulás szavazni. Lehet persze, hogy urnazárásig még ráébreszetett volna valami akkor is, ha a család nem azzal fogad ebédnél, hogy "Na, voltál már szavazni?". Innentől kezdve aztán már nem felejhettem el, hisz előbb a húgomat kellett kivinni a vonathoz, hogy hazaérjen még hét óra előtt, aztán édesanyámat elfuvarozni a szavazókör ajtajáig, hogy ne kelljen gyalogonia a fájós térdével. Hazajövet aztán én is beugrottam gyorsan, hogy tartsam magam a saját elvárásaimhoz.

Korábban is előfordult már egyszer, hogy elfelejtettem kinyilvánítani politikai elkötelezettségemet, amit aztán politikai állásfoglalásnak véltek, pedig még azt sem tudtam, mi az a politika. 10 éves voltam még csak ugyanis, frissen avatott úttörő, s mivel akkoriban otthon nem beszéltünk ilyesmiről (de lehet, hogy csak nem érdekelt), nem követtem a világ eseményeit. Így aztán büszke voltam a piros nyakkendőmre.

Szeptemberben volt az első csapatgyűlés, amire mint újdonsült kis úttörők mehettünk volna. De akkor már felsősként iskola után hazaengedtek, délután viszont elfelejtettem visszamenni a csapatgyűlésre. Egészen addig nem jutott eszembe, mit hagytam ki, amíg másnap osztályfőnöki órán azzal nem nyitott Edit néni, hogy "szégyellje magát, aki nem volt ott a csapatgyűlésen" és "mit képzelünk" és már vártam, mikor hallom a nevemet, amikor így fejezte be: Az egész osztály ki van rúgva az úttörőből, kivéve XY és ZZ.

Így történt, hogy mindössze egy nyáron át voltam úttörő. Ha jól emlékszem, ez volt az utolsó csapatgyűlés az iskolában. 1989 volt.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.